Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény
Árpád Fejedelem Gimnázium,
Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola
HÁZIRENDJE
Készítette: Ottné Gera Anna igazgató
Hatályba lépés időpontja: 2005. február 01.
A házirend hatálya
- A házirend előírásait be kell tartani az iskola tanulóinak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
- Jelen házirend előírásait a nevelőtestületi elfogadást, valamint a fenntartói jóváhagyást követő hónap első napjától kezdődően kell alkalmazni.
- A házirend módosítását a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat jogosult kezdeményezni, módosításáról a nevelőtestület a kezdeményezéstől számított 30 napon belül dönt. A házirendet az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A házirend nyilvánossága
- A házirend megtekinthető az iskola könyvtárában, az osztályfőnök pedagógusoknál, az iskola irattárában.
- Az elfogadott és jóváhagyott házirendet az osztályfőnökök ismertetik
- a tanulók körében a hatályba lépést megelőző héten, valamint minden tanév első osztályfőnöki óráin.
- a szülők körében a jóváhagyást követő első szülői értekezleten.
- A kilencedikes tanulók és szüleik a beiratkozáskor ismerkednek meg a házirenddel.
- A házirend ismeretéről minden tanulónak számot kell adnia a tanév elején, október első hetében.
A tanulók jogai
1. A tanuló joga, hogy színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt.
2. A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.
- Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti, és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, valamint azoknak a tantárgyaknak a nevét és a felkészítés szintjét, melyből kétszintű érettségire való felkészítés történik. A tájékoztatónak tartalmaznia kell azt is, hogy a tantárgyat előreláthatólag melyik pedagógus fogja oktatni.
- A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését.
- A szabadon választható foglalkozáson való részvételét a tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja a tanév első két hetében.
- Vendégtanulói jogviszony az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérvény alapján létesíthető.
3. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá kérje felmentését a tanórai foglalkozások alól.
- Magántanulói jogviszony iránti kérelmet a szülő nyújthatja be írásban az igazgatóhoz címezve, a tanév megkezdése előtt, vagy a második félév kezdetekor.
- A közoktatásról szóló törvény 71.§ (2) bekezdése alapján az igazgató a tanuló kérelmére a kötelező tanórai foglalkozásokról részben vagy egészben, valamint a készségtárgyak tanulása alól indokolt esetben felmentést adhat. A kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani. A képzési kötelezettség alóli felmentési kérelmet a szülőnek kell benyújtani az igazgatóhoz, a szakértői véleménnyel együtt.
- A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
· felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
· hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület –az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tehet.
Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:
· félévkor: február 1-15.
· a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje.
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
4. A tanuló joga, hogy – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.
- A tanuló független vizsgabizottságot kérhet a félév, illetve a szorgalmi időszak utolsó napját megelőző 30. napig, illetve a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Kérelmét az igazgatóhoz kell benyújtani, aki továbbítja az OKÉV felé.
5. A tanuló joga, hogy kérje átvételét másik azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe.
6. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe, részt vegyen a diákkörök munkájában, tagja legyen az iskolán kívüli társadalmi szervezetnek.
- A tanuló jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének alakításában, részt venni az iskolagyűléseken, a Diákönkormányzat ülésein, valamint a szülők képviseletével a fogadóórákon és a szülői értekezleteken, s így megismerni, milyen kérdésekben tartanak igényt véleményére és javaslatára. Az osztályközösség előtt, az iskolagyűlésen, személyes ügyeiben az osztályfőnöknek az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat.
- A tanulók (képviseletükben a szülők) joga, hogy a tanév kezdetén az osztályfőnökök tájékoztatásából megismerjék a jogaik érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat, a diákönkormányzathoz fordulhassanak érdekképviseletért. A tanuló ügyében az érdekképviseleti jog igazolása a diákönkormányzat feladata. Az iskola működése során felmerült egyéni sérelmek orvoslását a tanuló és tanuló között a Diákönkormányzat, a tanuló és pedagógus között a Diákönkormányzat és a Nevelőtestület által megbízott pedagógus(ok) intézik az igazgató részvételével.
- A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma az iskolai közgyűlés, az évente egy alkalommal megtartott közgyűlésen kívül minden fontosabb esetben rendkívüli iskolagyűlést hívhat össze a Diákönkormányzat (ha az osztályok kétharmada javasolja) vagy az igazgató (a tantestület javaslatára).
- A Diákönkormányzat dönt a tanév során egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról és programjáról.
- A tanulók választhatnak és választhatók az osztály és az iskolai önkormányzat valamennyi tisztségére, – tanulmányi eredménytől függetlenül; a választás rendjét a Diákönkormányzat működési szabályzata határozza meg.
- Az osztályközösség az osztály ügyeiben önállóan dönthet, az osztályok döntése nem lehet ellentétes a Házirendben leírtakkal, az osztályok jogosultak valamennyi iskolai ügyben javaslattal élni, véleményüket kifejteni.
- A tanulók jogosultak szeptember folyamán megtudni a tantárgyi minimumkövetelményeket; javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom osztályzatokra, s azt az osztályfőnök képviseli az osztályozó értekezleten.
- A Diákönkormányzat a tanév elején szeptember 20-ig az iskola igazgatójánál kezdeményezheti diákkör(ök) létrehozását (minimum 12 fő esetén). Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök és diákvállalkozás alakíthatók. A diákkör(ök) létrehozásáról és működtetéséről a nevelőtestület dönt, a diákkörök az iskola tanulói számára nyitottak.
- A tanulók rendszeres iskolán kívüli tevékenységet engedély nélkül, az osztályfőnök tudtával végezhetnek, ha a tevékenység a tanulmányi munka rovására megy, az osztályfőnök a szülők egyetértésével azt szüneteltetheti.
- A tanuló joga, hogy társai kötelezően tiszteletben tartsák világnézeti, vallási nézetét, nemzeti vagy etnikai önazonosságát.
7. A diákönkormányzati és szülői közösségi jog gyakorlása
- A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének a tanulói létszám 50 %-a tekinthető.
- A szülői közösségnek a közoktatásról szóló törvény 59. §-ának (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.
8. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön
- A tanulók részére- egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára-az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van.
9. A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, kedvezményes étkezés).
10. A tanuló joga, hogy társas, baráti kapcsolatot alakítson ki társainak tiszteletben tartásával, valamint figyelembe véve a közösségi keretek között való gyakorlásának korlátjait.
11. Megilleti a tanulót a levelezés joga családdal, barátokkal.
- Az elkobzott leveleket a tanár nem olvashatja el, és nem hozhatja nyilvánosságra. A levelezési jog viszont nem érvényesülhet tanítási órákon, vagy tanórán kívüli foglalkozásokon.
12. A tanuló joga, hogy érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, és személyes adatainak tárolásáról osztályfőnöke közreműködésével meggyőződhessen.
13. A tanuló joga, hogy egy tanítási napon maximum 1 témazáró (minimum 4 óra anyagát összefoglaló) dolgozatot írjon.
14. A tanuló joga, hogy 15 tanítási napon belül megkapja és hazavihesse a kijavított dolgozatát.
- Indokolt esetben a javítás késhet, de 4 héten belül minden írásbeli dolgozatot meg kell a tanulónak kapni. A hazavitt témazáró dolgozatot a következő órára vissza kell hoznia.
A tanuló kötelességei
1. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa a házirendben, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon.
- A tanuló viselkedésével és öltözködésével is adja meg a tiszteletet tanárainak és társainak. Az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő és időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, kerülje a szélsőséges megjelenést öltözetben, hajviseletben és kiegészítők viselésében egyaránt. Az iskola az elveszett ékszerekért felelősséget nem vállal.
- A tanulók az iskolai ünnepélyeken, a ballagáson és az érettségi vizsgákon egyenruhában (lányoknak sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz matrózgallérral, fiúknak fehér ing, nyakkendő), a gólya- és a szalagtűző bálon ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában jelenjenek meg. A 13. évfolyamosoknak sötét szoknya vagy nadrág és fehér blúz, ill. fehér ing nyakkendővel az ünnepélyes öltözet.
- A kötelező és választható foglalkozások ideje alatt a tanuló csak engedéllyel hagyhatja el az iskolát, az engedélyt az iskola portáján köteles bemutatni.
- Iskolánk minden tanulójának elsőrendű kötelessége az iskolai munkában legjobb tudását nyújtani, minden foglalkozásra magával hozni a szükséges felszerelést, valamint ellenőrző könyvét, abba érdemjegyeit beírni, és a szülővel aláíratni. A tanuló (a közösség) az általa elvállalt feladatok – a meghatározott határidőn belüli – végrehajtásáért felelősséggel tartozik, kötelessége, hogy az osztályfőnöke vagy szaktanárai által meghatározottak szerint és felügyeletével közreműködjön saját környezete, az általa használt eszközök rendben tartásában.
- Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl. rádió, magnó, nagy értékű ékszer, nagy mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.
-
Mobiltelefon használata az iskolában tilos. A tanulónál az
iskolában tartózkodás ideje alatt csak kikapcsolt állapotban lehet, mind
tanítási órákon, mind pedig szünetekben. Felelősséget az elveszett, elhagyott
mobiltelefonokért az iskola nem vállal.
A tanárok mobiltelefonjaikat a tanári szobában használhatják.
2. A tanuló kötelessége, hogy védje saját és társai egészségét és testi épségét.
- A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának.
- Tilos a tantermek ablakából kihajolni, tárgyakat kidobálni, az udvaron kerékpározni, a folyosón, zsibongóban a földön ülve tartózkodni.
- A tanuló nem tarthat magánál mások testi épségét veszélyeztető tárgyakat (pl. fegyver, fegyvernek minősülő eszköz, gázspray, rugóskés, stb.)
- Az iskolában, az iskolán kívüli postagyakorlaton, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszes italt, kábítószert fogyasztani és dohányozni tilos! Az iskola dolgozói a tanári szoba melletti helyiségben, a felnőttoktatásban résztvevők pedig az udvaron kijelölt dohányzó helyen dohányozhatnak.
- Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset-és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset-és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, tanirodai gyakorlat, postai gyakorlat és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell vennie a tanulóknak.
- Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.
3. A tanuló kötelessége, hogy biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend és fegyelem.
- A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést.
- A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók.
- Környezetünkért valamennyien felelősek vagyunk, a környezetünkben tapasztalt bármilyen rongálás ellen közösen kell fellépnünk, az esetleges károkért az azt okozó a felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik.
- A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek az állagát megóvni. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni és fegyelmileg is felelős. A kártérítés mértékéről a gazdasági ügyintéző javaslatára az iskolavezetés, szükség esetén a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és a szülőt értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásainak megfelelően az iskola pert indít!
Az iskola mindennapos szabályai
1. A tanítás, a tanórán kívüli foglalkozások, az óraközi szünetek rendje
- A tanítás általában 8 órakor kezdődik. Minden tanulónak és az első órát tartó pedagógusnak legkésőbb 750-re meg kell érkeznie az iskolába. Becsengetésig a tanulók a zsibongóban, a saját termük vagy a szaktantermek előtt várják fegyelmezetten a tanárt. A becsengetés után érkező tanuló későnek számít, melyet a tanár köteles regisztrálni a naplóban. A késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni.
- A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje:
1. óra 800 – 845
2. óra 855 – 940
3. óra 950 – 1035
4. óra 1045 – 1130
5. óra 1140 – 1225
6. óra 1235 – 1320
7. óra 1330 – 1415
- A tanítási órák általában az 1-7. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a 0. óra is, ami 715-kor kezdődik és a következő első óra szünet nélkül folytatódik. A fakultatív és szakmai tárgyak órái délutánra is tehetők.
- Az óraközi szünetekben a tantermek zárva vannak, a tanulók az udvaron tartózkodhatnak, rossz idő esetén az emeleti folyosókon és a zsibongóban. Becsöngetéskor a következő tanítási óra szerinti terem előtt az órát tartó pedagógus megérkezéséig rendben sorakoznak.
2. A hetesek feladatai:
- A hetesi feladatok ellátására osztályonként az osztályfőnök jelöl ki két tanulót.
Feladataik:
- becsöngetéskor ellenőrzik, hogy minden tanuló kész a tanítási óra megkezdésére, ellenőrzik a létszámot,
- gondoskodnak krétáról és a tiszta tábláról,
- óra után ellenőrzik a terem rendjét, tisztaságát, jelentik a berendezésben esetlegesen keletkezett kárt,
- jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket,
- ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát,
- csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe vagy a tanári szobába.
3. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések
- A tanuló tanítási óráról (tanórán kívüli foglalkozásról) való késését és hiányzását a naplóba a foglalkozást tartó pedagógus jegyzi be. Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell.
- A tanuló mulasztása csak akkor tekinthető igazoltnak, ha
- a szülő írásbeli kérelmére a tanuló mulasztása megkezdése előtt engedélyt kapott (3 napig az osztályfőnöktől, 3 napot meghaladó esetben az igazgatótól),
- a tanuló beteg volt (melyet a szülő által is láttamozott orvosi bizonyítvánnyal igazolhat),
- hatósági vagy egyéb alapos ok miatt igazoltan nem tudott eleget tenni kötelezettségének,
A tanuló szülője minden esetben köteles bejelenteni a mulasztás okát és várható időtartamát az osztályfőnöknek, lehetőleg még a hiányzás első napján.
- Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le. A távolmaradást követő 5 tanítási napon belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, nem tanköteles korú tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet).
- Ha a tantárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő.
- Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt - dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.
- A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. Bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható.
- Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A későn érkező tanulók szüleit az osztályfőnök a harmadik késést követően az ellenőrző könyvi bejegyzéssel értesíti, ha a tanuló saját hibájából ismételten késik, büntetésben kell részesíteni.
- Amennyiben a tanuló iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás- igazolatlanságán felül is- fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után.
- Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló.
4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
- A tanulói közösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi és egyéb munkájában elért jó eredményeket jutalmazni kell.
- A kiemelkedő közös erőfeszítéseket vagy a példamutatóan egységes helytállást jutalomban lehet részesíteni. A legjobb közösségnek „Marczis Vilmos vándorserleg” és oklevél a jutalma, melyet minden tanév végén, a tanévzáró ünnepélyen vehet át az osztály képviselője. Odaítéléséről a DÖK és az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján a tantestület dönt.
- Az egyes tanulók jutalmazásának az alábbi fokozatai lehetnek
- osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;
- igazgatói dicséret: a Diákönkormányzat, az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslatára a kötelességen túlmenő, osztálya vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményéért, tanulmányi versenyeken (megyei, országos) elért 1-10. helyezésért az igazgató a tanulót dicséretben részesítheti, és erről a szülőket írásban értesíti;
- nevelőtestületi dicséret: a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, a kiváló tanulmányi eredmény tanév végén, az egyéb kimagasló eredmény a tanév bármely szakaszában jutalmazható; a dicséretre vonatkozó javaslatot a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő, jóváhagyás esetén erről a szülőket írásban értesíti;
- szaktanári dicséret: azok a tanulók, akik valamely tantárgyból kiemelkedő eredményt értek el, a szaktanár döntése alapján a szaktárgynak megfelelő elismerésben, dicséretben részesíthetők.
- Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönthet különböző jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:
§ kiemelkedő tanulmányi eredmény
§ példamutató szorgalom
§ hiányzásmentes tanév
§ versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel
§ az iskola érdekében végzett tevékenység
§ kiemelkedő sporttevékenység
- A jutalmak formái:
· könyv-és tárgyjutalom
· oklevél
· Iskoláért emlékplakett
· Emléklap
5. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
- Azt a tanulót, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, illetőleg az iskolai házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni.
- A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétkesség súlyosságára tekintettel – el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók:
- szaktanári figyelmeztetés: a megfelelő szorgalom vagy felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, valamint tanítási órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt,
- osztályfőnöki figyelmeztetés: odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek alapján, adható egyszeri vétségért is, annak nagysága alapján, ill. 3 szaktanári figyelmeztetés esetén,
- osztályfőnöki intés: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt, ill. 2 osztályfőnöki figyelmeztetés esetén,
- igazgatói figyelmeztetés: odaítéléséről az igazgató dönt, az osztályfőnök vagy a szaktanár javaslata alapján a vétség súlyosságától függően, ill. 2 osztályfőnöki intés esetén,
- igazgatói intés: jelentősebb igazolatlan mulasztás (12 igazolatlan óra) vagy súlyosabb fegyelmezetlenség miatt, a tanulók vagy az intézmény alkalmazottai tulajdonának szándékos vagy gondatlan megrongálásáért.
Az osztályfőnöki, illetve igazgatói intést írásban kell megfogalmazni, azt a szülővel láttamoztatni kell, valamint az osztályfőnök a naplóba bejegyzi. Az igazgatói intést az egész tanulói közösség tudomására kell hozni.
- Ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal, fegyelmi büntetésben részesíthető.
6. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje
- A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra fordítható összeg legalább 25%-át a könyvtárból kölcsönözhető tartós tankönyvek vásárlására kell fordítani, a fennmaradó összeget az ingyenesen biztosított tankönyvekkel ellátott tanulók kivételével a tanulók között elosztva tankönyvtámogatásként kell biztosítani.
-