Főmenü

KommentekAz új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséhez érkeztünk, amely csak akkor lehet eredményes, ha a közoktatásban tanító pedagógusok, a továbbtanulást tervező tanulók és szüleik teljes részletességgel megismerik az új rendszer jellemzőit, a továbbtanulással elérhető lehetőségeket. Ennek érdekében kérem, hogy az intézményében dolgozó pedagógusokkal, a tanulókkal, a szülőkkel a lehetséges fórumokon (osztályfőnöki óra, szülői értekezlet, diákfórum, tanári értekezlet stb.) szíveskedjék megismertetni a továbbtanulás szempontjából is fontos változásokat. Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2005. október 10-én elfogadta a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a magyar felsőoktatás a 2006. évben teljes körűen átálljon az Európai Felsőoktatási Térségben általánossá váló többciklusú, lineáris képzésre. Ezáltal az új felsőoktatási képzési rendszer váltja fel a hagyományos duális rendszert, új perspektívát nyitva a továbbtanulni vágyó fiatalok európai léptékűvé bővülő mozgásterének kialakításához.

Ma már minden, az oktatás terén tevékenykedő állampolgár számára ismerősen cseng a fogalom: Bolognai Folyamat. A kontinens versenyképességének növelése érdekében Európa kormányai a minél gyorsabb változás mellett döntöttek: 1999-ben 29 ország (köztük hazánk) képviselője írta alá a Bolognai Nyilatkozatot. Az ebből kinőtt Bolognai Folyamatban részt vevő 45, zömében európai ország vállalta, hogy felsőoktatását hozzáigazítja ahhoz a többlépcsős angolszász oktatási modellhez (alap-, mester és doktori képzés), amelyet a világ legjobb egyetemeinek többsége követ, s ez által oktatási rendszereit összehangoltabbá és versenyképesebbé teszi.

A magyar felsőoktatás e reformok előtt duális szerkezetű volt, és e rendszerben 214 főiskolai és 199 egyetemi szakon lehetett végzettséget és szakképzettséget szerezni. A magyar felsőoktatás jelenlegi képzési szerkezetét 2006-tól felmenő rendszerben új képzési szerkezet váltja fel (néhány képzés esetében ez már 2004-ben ill. 2005-ben megtörtént). A kísérleti jelleggel beindított képzésekre kiemelkedő volt az érdeklődés és az elért pontszámok, a túljelentkezések magas minőséget vetítenek előre.

Az új rendszerben az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti.

Az első képzési ciklusban a korábbi 413 szak helyett 101 új alapszak indul 2006-ban. Jelenleg intenzív munka folyik ezek akkreditációja, és a rájuk épülő második ciklusú mesterszakok kidolgozása érdekében. Természetesen az alapszakok rendszeréhez mester szakon folytatási lehetőségek kapcsolódnak. Az alapdiploma megszerzését követően többféle mester diploma szerezhető. A mesterképzés szakstruktúrája nem fogja leképezni az alapképzést, itt jóval több szak lesz: már több mint 200 mesterszak kidolgozásra került (és újabbak vannak folyamatban), s e szakok akkreditációja folyamatos. Hat szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök) osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. Az osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A művészeti képzés szintén kivételes helyzetben van, de csak átmenetileg: e területen 2006-ban még a hagyományos főiskolai és egyetemi szakokon történik a beiskolázás, 2007-től azonban e terület is átáll a többciklusú rendszerre. Az új képzési rendszer legfontosabb jellemzője, hogy minden olyan szakképzettség megszerezhető benne, amit eddig meg lehetett szerezni a magyar felsőoktatásban, csak a hozzá elvezető utak módosultak, vagyis semmi nem veszett el, csak (majdnem) minden átalakult. Átalakult, de ez az átalakulás nem az egykori ötéves egyetemi szakok kettévágását, vagy négyéves főiskolai szakok háromévesre tömörítését jelenti, hanem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően új alapszakok létrehozását.
A képzési szerkezettel kapcsolatos változások lényegének rövid ismertetésén túl engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét, hogy az Oktatási Minisztérium elkészített egy elektronikus kiadványt Új, európai úton a diplomához címmel, mely részletesen bemutatja a többciklusú felsőoktatási képzésre történő átállást, felsorolva a többciklusú képzési szerkezet új alapképzési szakjait, amelyek 2006-tól indulnak a felsőoktatási intézményekben, s ezen túlmenően is számos hasznos és fontos tudnivalót, információt tartalmaz. A kiadvány október végén kerül fel a minisztérium honlapjára (www.om.hu). Kérem, hívják fel erre tanártársaik, diákjaik és a szülők figyelmét is, hiszen az abban foglalt információk nagyban megkönnyítik a pályaválasztást, valamint a december közepén megjelenő felvételi tájékoztatóban való eligazodást.

Kérem, hogy szíveskedjék gondoskodni arról, hogy intézménye információs csatornáin, honlapján az érdeklődők elérhessék a szükséges információkat. Kérem, tegye lehetővé, hogy levelemet az iskola tanárai, diákjai, a szülők megismerjék.

Az Oktatási Minisztérium munkatársai az új felsőoktatási rendszert az OKÉV által szervezett rendezvényeken bemutatják. Az említett kiadvány mellett a Bolognai Folyamatról nagyon sok további információ található az Oktatási Minisztérium honlapján, s az érdeklődők kérdésekkel is fordulhatnak az Országos Felsőoktatási Információs Központhoz az info@felvi.hu e-mail címen.

A továbbtanulókért viselt közös felelősségünk, hogy az átállás zökkenőmentes legyen. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani a kiadvánnyal, s ehhez kérjük az Önök, a pedagógustársadalom partnerségét is.

Segítő közreműködésüket kérve munkájukhoz sok sikert kívánok!

Budapest, 2005. október 25.


Üdvözlettel
Dr. Magyar Bálint

A bolognai folyamat és a továbbtanulás

Szeretné-e Ön,hogy gyermeke a jövőben Európa-szerte elismert végzettséghez,diplomához jusson?Ha kedve van,tanulhasson, vagy akár el is helyezkedhessen külföldön?Hogy ne kelljen 16-18 évesen végleg eldöntenie,hogy mi is akar lenni?
Ezek a kérdések a magyar felsőoktatási rendszer bolognai folyamatnak megfelelő átalakítása után nem vetődhetnek fel,hiszen a reform célja egy olyan képzési rendszer bevezetése, amelyben a végzettségek az Európai Unió területén könnyebben összehasonlíthatók és elismerhetők lesznek.
Eddig a magyar felsőoktatásban főiskolai és egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget lehetett szerezni,mely képzések nem épültek egymásra,s nem volt köztük igazi átjárhatóság sem.
Ezután a felsőoktatás három ciklusúvá válik:először a 3-4 évig tartó alapképzésre lehet jelentkezni /bachelor fok/,ennek elvégzése után lehetőség van a munkába állásra,vagy felvételizni lehet a második,2-4,illetve tanárképzés esetén 5 féléves, mesterképző ágra/master fok/.Ennek sikeres elvégzése után munkába állás lehetséges,vagy pedig újabb felvételi a doktori képzésre.Lényeges változás,hogy az alapképzésen sokkal kevesebb szak között lehet választani,illetve nem is szakokat,hanem képzési területeket választ a jelentkező az alábbiak közül:agrár, bölcsészettudományi, társadalomtudományi, informatikai, jogi és igazgatási, nemzetvédelmi és katonai, gazdaságtudományi, műszaki, orvos-és egészségtudományi, sporttudományi, természettudományi és pedagógusképzés.
Ez alól kivételt képez,hogy hat szakon/orvos,állatorvos,gyógyszerész,fogorvos,jogász, építészmérnök/ osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők.Ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat,az osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul.A művészeti képzésben átmenetileg 2006-ban még a hagyományos főiskolai és egye-temi szakokra történik a beíratkozás,2007-től e terület is átáll a többciklusú rendszerre.A felsőoktatás részét képezi a felsőfokú szakképzés is, mely felsőfokú végzettséget nem ad ugyan,de az itt megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe,az alapképzésből
ki lehet lépni a felsőfokú szakképzés irányába is,pl. ha az alapképzés a hallgató képességeit meghaladja.
Mivel közeledik a továbbtanulási döntés ideje,nem árt tisztában lennünk azzal,hogy milyen változások várhatók.A tájékozódásban nagy segítség lehet a december 15-re ígért Felsőoktatási felvételi tájékoztató,mely tartalmazza az új szakok jegyzékét és azt is, hogy az egyes alapszakokon melyik érettségi tárgyakat lehet figyelembe venni.Aki ennél is korábban akar informálódni a „fontos” tantárgyakról és az adott szakok követelményeiről,az látogasson el a www.felvi.hu honlapra,ahol a Felvételizni szeretnék/Felvételi eljárás menüpont alatt táblázatba foglalva találhatja meg mindezt,illetve azt is,hogy a kötelező tárgyak mellett milyen tárgyat és milyen szinten célszerű választani,hiszen a felsőoktatási intézmények részben az érettségi vizsga eredményéből számítják ki a felvételi pontokat.
Módosult a felvételi eljárásról szóló rendelet is:a legfontosabb változások a jelentkezés módjára,a többletpontok számítására,az elérendő minimális pontszámra és a nyelvvizsgáért adható pontokra vonatkoznak.Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:
-az emelt szintű érettségi vizsga esetében csak azért a vizsgáért adható többletpont,melyből a felvételi eredményt számítják
-emelt szintű vizsgánként 7-7 pont jár,ha a felsőoktatási intézmény egy vizsgatárgy alapján számol,akkor a felvételiző 14 többletpontot kaphat/2008-tól a szerzett vizsgapontok csak két érettségi tárgy alapján számolhatók/
-2008-tól a nyelvvizsgákért maximum 10 pont/ addig egy felső-és két középfokú nyelvvizsgáért 20 pont/ adható,azért,hogy a szakmai tárgyak eredményei nagyobb súllyal essenek latba
-többletpont adható a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezésért/nagydíj 5 pont,első díj 3 pont/
-a minőség védelme érdekében jövőre a felvételhez szükséges minimális pontszám 78 pont, a felsőfokú szakképzésben 72 pont.
Mindezek alapján gyanítható,hogy meglehetősen nehéz választás előtt állnak a továbbtanulni szándékozó középiskolások,jó döntésük meghozatalában igencsak szükségük lehet szüleik,illetve osztályfőnökeik segítségére.
/Forrás:Új Katedra,2005.november
Köznevelés,2005.november 11.
Új,európai úton a diplomához,OM,2005.október/

Összeállította:Lőrincz Anna

Információk az Oktatási Minisztérium honlapján Az egységes oktatási azonosító, a diákigazolvány és az elektronikus adminisztrációs rendszerek. Magyar Bálint prezentációja.
A prezentáció letölthető. (557 kB).
A bolognai folyamat és a felsőoktatási felvételi 2006.
A prezentáció letölthető. (596 kB).
Rövid tájékoztató a felvételi eljárásról. A felsőoktatási felvételi eljárás menete.Kattins ide...

Miniszteri levél az új felsőoktatási képzési rendszerről...
Az új felsőoktatási képzési rendszer bevezetéséhez érkeztünk, amely csak akkor lehet eredményes, ha a közoktatásban tanító pedagógusok, a továbbtanulást tervező tanulók és szüleik teljes részletességgel megismerik az új rendszer jellemzőit, a továbbtanulással elérhető lehetőségeket.

Az Oktatási Minisztériumtól érkezett egy Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató anyag, melyet a weblapunkon is megtekinthetnek.

Kiegészítés a Felvételi Tájékoztatóhoz.