Sítábor 2014. január 04-09. Gerlitzen
Kis csapatunk 2014. január 4-én hajnalban indult útnak Ausztria felé a gerlitzeni csúcsok meghódításának céljából. A kissé viszontagságosra sikerült autóbuszos utazás után 7 óra körül megérkeztünk a szálláshelyünkre, ahol nagyon barátságos fogadtatásban volt részünk. A szobák elfoglalása után elfogyasztottuk a finom vacsorát, majd kimerülve az utazástól korán álomba zuhantunk. Másnap reggel izgatottan készülődtünk az első felcsatolásra, annál is inkább mert zuhogott az eső. Így kétségeink támadtak a síelés lehetősége felől. Szakadó esőben közelítettük meg a sípályát és várakozással telve ültünk fel a felvonóra.
Legnagyobb örömünkre, ahogy egyre feljebb emelkedtünk a hegyen úgy változott az eső először havas esőre, majd hóra. Fenn a hegyen már havas sípályák fogadtak bennünket. Bár az idő egész nap borongós volt és néha esett is hol egy kis eső, hol egy kis hó jót síeltünk. A kezdők is belekóstolhattak a tanulás rögös folyamatába. Küzdöttek a lejtővel, önmagukkal, én meg velük. Következő naptól egyre feljebb jutottunk a hegyen,
3. nap már a piros pályán araszoltunk lefelé.
Az időjárásra nem lehetett panaszunk. Négy napon keresztül napsütésben, mínusz 1-2 fokos időben síelhettünk. Fáradalmainkat a kellemes hangulatú büffékben pihenhettük ki némi étel és ital és persze útitársaink társaságában. Úgy gondolom január 10-én hajnalban mindenki felejthetetlen élményekkel tért haza. Örök emlék marad a gyönyörű táj, a friss levegő, a siklás a lejtőn és a kellemes esti beszélgetések finom borok és sörök mellett.
Kistelek, 2014. január 20.
Lazányi Etelka
testnevelő
Sítábor 2014. Gerlitzen
Már régóta szerettem volna kipróbálni a síelést és most alkalom adódott rá. Már az is egy élmény volt, hogy külföldre utazhattunk. Egy hosszú és fárasztó buszos utazás után nagyon otthonos szállás fogadott bennünket. Másnap tudtuk elkezdeni az alapokat kisebb-nagyobb sikerekkel, de mindennap egy újabb szintre léptünk. A második és harmadik alkalommal már kezdett nehéz lenni, de oktatóinknak hála, sikerült túljutnunk a nehézségeken. Bár nem volt könnyű a sífelszerelésben eljutni a felvonóig, de amint beszálltunk felfelé haladva a gyönyörű kilátás kárpótolt minket. Lenyűgöző volt a táj, bármerre néztünk a havas Alpokat láttuk és fantasztikus élmény volt keresztül haladni a felhőkön. Büszkén elmondhatjuk, hogy tanáraink segítségével az egyik piros pályát is sikerrel teljesítettük. Síelés közben megálltunk pihenni és harapni pár falatot. Nagyon finomak az ottani ételek és az emberek is barátságosak. .Az utolsó napon már önállóan is gyakorolhattunk, majd délután elindultunk hazafelé. Nagyon jó volt a társaság, a hangulat és nagyon jól éreztük magunkat. Ha lehetőségem engedi jövőre is szeretnék elmenni.
Kistelek, 2014. január 21.
Tóth Ivett
10.A osztály