Úgy gondolom, hogy mindenki szereti a téli ünnepeket, legfőképp a Mikulást és a Karácsonyt. Örömmel telve készülődni az ünnepi lakomához, akár egy közös sütés, főzés vagy vásárlás… Ha a szüleidet vagy rokonodat elkíséred egy nagy bevásárlásra, hogy megvegyék a karácsonyfa alá kerülő ajándékokat és az ünnepi asztalra kerülő fogásokhoz való ételeket, felmerülhet benned, a gondolat, hogy mennyi olyan ember él a világban, akik nem élhetik meg ezeket, a pillanatokat, úgy ahogy ők szeretnék. A legtöbb családban a pénz, ami gondot jelent, és ez sajnos már mindennapi dolognak számít. Minden csak a pénz körül forog, mennyibe kerülnek azok az ajándékok, amiket rég kiszemeltünk és majd meg szeretnénk venni, mennyi pénzt kell arra elköltenünk, hogy meg legyen, amit karácsonykor eszünk, és még sok más, amihez csak a pénz szükséges. De ha egy pillanatra megállnánk és elgondolkoznánk azon, hogy milyen értékrendje kell, hogy legyen az embernek, minden más lenne.
A pénz boldogít? Lehet, hogy megadja azokat a dolgokat, amikre szükségünk van, de egyben sok embernek csak fájdalmas nyomot hagy a szívében. Nem a pénz, nem a sok drága ajándéknak kell szebbé tenni az ünnepet, hanem annak hogy mind együtt vagyunk és szeretjük egymást, mert a szeretet mindennél erősebb. Ha ezt átgondoljuk, talán máshogy tekintenénk a boldogsághoz szükséges dolgokra. Hisz ha már megvannak azok a dolgok, amire szükségünk van, akkor miért akarjuk még más felesleges tárgyra pazarolni a pénzt?
Miért nem gondolunk a szegényekre, a hátrányos helyzetű családokra, akiknek nincsenek meg a szükséges dolgok? Egy szegény kisgyerek számára mekkora örömet tud okozni egy játék kisautó, egy játék baba vagy egy kis plüssmaci.
A szülőknek is nagy örömet tud okozni, ha vidámnak látják gyermeküket, és ebben tudnánk segíteni egy kis támogatással. Minden ember egyenlő jogú, attól függetlenül, hogy milyen családi környezetbe születik. Adjunk esélyt a rászorulóknak, tanuljunk meg adni, nem csak kapni! A mi iskolánk az Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola már évek óta segíti a rászoruló családok életét. Néhány osztály közösen bevállalt egy-két családot és segítségükre adományt gyűjtöttünk. Ha van olyan játékunk-könyvünk vagy ruhánk, amit már nem használunk, de még megvan az értéke, akkor ezekkel, a dolgokkal segíthetnénk másokon. A mi osztályunk három családot választott ki, ahol többnyire egy idős szülő neveli az unokáit. Használt, de még szép ruhákkal, tisztálkodó szerekkel, plüssállatokkal és a tanuláshoz szükséges eszközökkel leptük meg őket. Ezeket, az ajándékokat az osztályfőnökünk elküldte a családoknak, és remélem, hogy nagyon örültek a nekik szánt kis meglepetésnek.
Az emberek többségének csak az ünnepekben jut eszükbe az, hogy hogyan lehetne segíteni a rászorulókat. Ne csak ilyenkor, hanem mindig gondoljunk arra, hogy vannak olyan emberek is, akiknek nagy szükségük van egy kis támogatásra!
Mihályi Martina
9.a