Nagy Dani gondolatai:
Friss Gólyaként érkeztek az újak a táborba biciklivel és autóval.
Kis pihenés után mindenki megtalálta a megfelelő szobát magának.
Első lépésként csapatokat alkottunk, majd egy mindenkinek ismerős memória játékkal tanultuk meg egymás neveit. A két nap alatt sok izgalmas és érdekes játékon vehetünk részt.
Felügyelő tanárainkkal is sokat nevettünk. Kedves emlékek maradnak a tornagyakorlatok Norbi bácsival és Etelka tanárnővel.
Viszont a sok szórakozás és mulatozástól eltekintve nagyon hiányoltuk az egyik leendőbeli osztályfőnökünket, Kata tanárnőt, aki sajnos betegsége miatt nem tudott eljönni.
Katolikus iskolaként a kötelező étkezés előtti ima és az 5 órai mise sem maradhatott ki az egészből, de ettől is volt a tábornak rendhagyó hangulata.
A lovaskocsizás, tábortűz este, valamint az éjszakai túra volt szerintem mindenki kedvence.
A diákönkormányzat különösképpen figyelt arra, hogy tartalmas és egyaránt szórakoztató legyen ez a 2 nap.
Személy szerint az éjszaki túra volt a kedvencem, ugyanis két állomás között volt egy kis ijesztgetés, az egyik emberre ijedtemben felugrottam és azzal a lendülettel magával vitt.
Az erdei feladatok közül a kedvencem a fűszerek nevének kitalálása szaglás vagy íz alapján volt.
Összeségében mindenki nagyon örül, hogy megismerhette az új osztályát/évfolyamát és ebben a táborban nagyon szuper,- marandandó emlékeket szereztünk.
Barna Barbi gondolatai:
Szervezőként már teljesen máshogy látom az eseményeket.
Látom a munkát. Nehéz jóra összehozni egy tábort, és azt is látom, hogy van az a sok nevetés, egy-egy boldog összeugrás, pacsik, poénok, amikért megéri már év eleje előtt két héttel felvenni a kesztyűt. Igyekeztünk minél rugalmasabbak lenni, és úgy alakítani a napot, hogy mindenki élvezze.
Örök igazság, hogy mindenki nem szerethet mindenkit, ahogy az is igaz, hogy minden nem tetszhet mindenkinek. Ezek most nagyon negatív hangvételű mondatok voltak azt hiszem egy tábor élménybeszámolójában. Térjünk át inkább arra, hogy mi fizette ki a munkát, amit befektettünk.
Fantasztikus volt látni azt a folyamatot, hogy reggel tízkor még idegenek ültek körben egy verandán, és skandálták egymás neveit szépen sorban. Amikor éppen másra került a sor, és volt egy kis szünet a névláncban, na, akkor még azt is meg lehetett volna hallani, hogyha leejtenek egy tűt. Bezzeg este tízkor. Az egész brigád túl volt fűtve az éjszakai akadályverseny izgalmaival, és visszaindulás előtt még meg akartam ragadni a szót.
Akkor már kiabálnom kellett, hogy mindenki hallja, mit szeretnék nekik éppen mondani. Jöttek a ,,csak egyszer mondom el, figyeljetek” megszólalások.
Kényes téma a figyelem hiánya, amit sokan sértésként érzékelnek. Persze nekem is ez ugrott be először, hogy nem tisztelnek. Aztán elmosolyodtam. Eszembe jutott, hogy délelőtt hogyan kezdtük. Ehhez képest most meg mindenki mindenkivel duruzsolt, megtalálták a leendőbeli barátok egymást. Végül is, ezért van ez a tábor. Azzal, hogy alig lehetett őket lelőni és túlkiabálni (ami persze pár perc múlva sikerült) olyan volt, mintha átnyújtotta volna a főnököm a fizetésemet, és vállon veregetve prémiumot is kaptam volna.
A tábor során sikerült elkapni néhány életre szóló pillanatot. Mindenkit bíztatok, hogy lessen rá a suli galériájára.
Tegyük hozzá, hogy szenzációs képek nem születnek szenzációs emberek nélkül. Befejezésképpen nagyon meg szeretném köszönni a gólyáknak, hogy ennyire kivették a részüket a táborból, őszintén megmondom, régen láttam ilyen jó csapatot együtt. A diákönkormányzatnak (Babos Kitti, Németh Misi, Czinkóczi Ida, Kovács Martina, Rácz Ági, Buknicz Domi) a lelkes munkát, helytállást, és azt, hogy a nyári szünetük utolsó napjait rááldozták erre. Azt hiszem ez nagy szó. Fontosnak tartom megemlíteni Makai Gréta, Kővágó Ádám és barátai nyújtotta segítséget, hogy még élvezetesebb legyen az esti programunk.
Természetesen a gyerekek is tudnak nagyot álmodni, de mindez nem jöhetett volna létre Hegedűsné Kővágó Katalin Tanárnő szorgos háttérmunkája , Jenei Norbert Tanár Úr és Lazányi Etelka Tanárnő egész táboros helytállása nélkül. Köszönjük Tóth Gabriella Igazgatónőnek a fagylaltot, és hogy velünk tartott pár programra. Kormány-Elekes Gabriella Tanárnőnek és Jeremiás Csaba Tanár Úrnak köszönjük, hogy időt szakítottak, és szintén kilátogattak a táborba.
Végül, de nem utolsó sorban Imre atyának a szállás biztosításáért hálás mindenki. Ica néninek pedig a gyors segítségnyújtásért, ha nem találtunk valamit.
A formalitásokat félre téve, magamtól úgy fogalmaznék, hogy köszönöm MINDENKINEK az élményt.