7 osztályban 145 tanulóval indult szeptember 3.-án a 2018/2019-es tanév az ÁFG-ben. Az első napon osztályfőnöki órákon vettek részt a tanulók: baleset, -és tűzvédelmi oktatásban részesültek, megismerték az órarendet, átvették a tankönyveiket és a házirendet is tanulmányozták. A szeptemberi és októberi hónapok közösségi szinten arról szólnak, hogy a 9. osztályosok beilleszkedjenek az iskolai közösségbe, a felsőbb évesek pedig a hosszú nyári szünet után újból összerázódjanak. Ezért szerveztünk Gólyatábort és Gólyahetet a 9. – eseknek, Árpád-napi kirándulást pedig az iskola összes diákjának és tanárának. Az augusztus végi Gólyatáborról így írtak a szervezői és résztvevői oldalról:
„A két nap alatt sok izgalmas és érdekes játékon vehetünk részt. A lovaskocsizás, a tábortűz este, valamint az éjszakai túra volt szerintem mindenki kedvence. A diákönkormányzat különösképpen figyelt arra, hogy tartalmas és egyaránt szórakoztató legyen ez a 2 nap.
Összeségében mindenki nagyon örül, hogy megismerhette az új osztályát/évfolyamát és ebben a táborban nagyon szuper,- marandandó emlékeket szereztünk.” (Nagy Dániel 9. a)
„Szervezőként már teljesen máshogy látom az eseményeket (mint gólyaként). Látom a munkát. Nehéz jóra összehozni egy tábort, és azt is látom, hogy van az a sok nevetés, egy-egy boldog összeugrás, pacsik, poénok, amikért megéri már év eleje előtt két héttel felvenni a kesztyűt….. Igyekeztünk minél rugalmasabbak lenni, és úgy alakítani a napot, hogy mindenki élvezze. Fantasztikus volt látni azt a folyamatot, hogy reggel tízkor még idegenek ültek körben egy verandán, és skandálták egymás neveit szépen sorban. Amikor éppen másra került a sor, és volt egy kis szünet a névláncban, na, akkor még azt is meg lehetett volna hallani, hogyha leejtenek egy tűt. Bezzeg este tízkor. Az egész brigád túl volt fűtve az éjszakai akadályverseny izgalmaival….. mindenki mindenkivel duruzsolt, megtalálták a leendőbeli barátok egymást. Végül is, ezért van ez a tábor. Azzal, hogy alig lehetett őket lelőni és túlkiabálni (ami persze pár perc múlva sikerült) olyan volt, mintha átnyújtotta volna a főnököm a fizetésemet, és vállon veregetve prémiumot is kaptam volna….
A formalitásokat félre téve, magamtól úgy fogalmaznék, hogy köszönöm MINDENKINEK az élményt.” ( Barna Barbara 11. a DÖK elnök)
A szeptember végi DÖK által kezdeményezett Árpád napi iskolai kirándulásról is itt van néhány vélemény:
„Mindenki nagyon várta ezt a napot, nekem személy szerint ez az egyik kedvenc napom a tanévben. Ennek az az oka, hogy ekkor mozdulunk ki együttesen az iskolából, és érezzük jól magunkat.
Az idei évben a 10. a osztályos tanulók, köztük én is, ellátogattunk a Margit-szigetre , majd ezek után meglátogattuk a Parlamentet, a maradék időt a West End-ben töltöttük el, hozzánk csatlakoztak a 11.a –sok. A Margit-szigeten sétáltunk egy nagyot. Gyönyörű hely nagyon jól éreztem, éreztük ott magunkat, főleg amikor felfedeztük a pénzbedobós mellékhelységet. Ezután következett a Parlament meglátogatása. Ahhoz képest, hogy maga az épület mekkora, nagyon gyorsan végig jártuk a kijelölt területeket. Először is végig mentünk az aranyozott lépcsőházon, így jutottunk fel a látogatóközpontból az épületbe. Ezután megtekinthettük a Koronázási ékszereket. Úgy gondolom, hogy jókor voltunk jó helyen, ugyanis olyan formában láthattuk az ékszereket, amely csak nagyon ritkán fordul elő: éppen aznap érkezett a lengyel delegáció és emiatt a kupolacsarnok teljesen ki volt világítva, egyébként az ékszerek miatt a kupolacsarnokban nem szokták felkapcsolni a villanyokat. A csarnok után a következő terem a Felsőházi társalgó volt, amelyben megtalálható Európa egyik legnagyobb kézzel készített szőnyege. A következő és egyben utolsó helyiség volt a Felsőházi ülésterem. A Parlament épületét elhagyva a West End - be mentünk, és az időnk hátralévő részét ott töltöttük el. Hazafelé menet mindenki nagyon fáradt volt. Összességében mondhatom, hogy mindenkinek nagyon tetszettek a programok és nagyon sok dolgot tanultunk.” (Cinkóczi Ida 10.a)
„Szeptember 26-án reggel az egész ÁFG felvonatozott Budapestre és onnantól külön kalandokra indultak az osztályok. Az idei programunk a Hadtörténet Múzeum volt, ahol mindenki arra mehetett amerre akart és kicsit jobban megismerhettük kis hazánk fontos és értékes kincseit. Láthattunk felfegyverzett katonákat, csatákat megelevenítő maketteket, vitrinbe zárt harci eszközöket, amelyeken átérezhettük a fájdalmukat, örömüket, kínjaikat. A múzeum előtt elsétáltunk a Halászbástyához (ahol jobbnál jobb képek születtek) és a Mátyás-templomhoz. A diákok legnagyobb bánatára sajnos zárva volt. Mindezek után a Margit-szigeten lyukadtunk ki, ami szép volt, jó volt, de mindenki már a West Endben akart vásárolgatni. Hazaúton kellőképpen elfáradtunk és egy kis késéssel, de mindenki megérkezett vissza a hétköznapokba - és a legfontosabb-, hogy másnap az iskolába.” ( Bárkányi Mónika 11.a)
„Mint minden évben most is elmentünk Budapest-re szeptember 26.-án. Mindenki egyszerre indult és érkezett haza. A vonatozás egy kész élmény volt, mert igazán jó hangulatot csináltunk. Kb. 10 óra körül meg is érkeztünk az állomásra aztán elindultunk a Hadtörténeti Múzeumba, de balszerencsénkre egy kicsit várnunk kellett külföldi delegáció miatt nem engedtek be minket ezért elmentünk sétálni és csodás látványban volt részünk. Nemsokkal később visszaindultunk a múzeumhoz és bementünk. Sok érdekes dolgot halottunk a fegyverekről és a páncélokról és a bemutató végén, amit szerettünk felpróbálhattuk vagy a kezünkbe vehettük. A múzeum után az állatkertbe látogattunk el. A múzeumi késlekedés miatt kevesebb időnk volt arra, hogy körül nézzünk az állatkertben, de kihasználtuk az időt és elindultunk kisebb csoportokban felfedezni az állatkertet. Sok különböző állatot megnéztünk. Az idő korlátok miatt sietnünk kellett szóval nem időzhettünk sokat egy állatnál. Mikor lejárt az időnk, visszamentünk a megbeszélt pontra és megvártuk egymást. Mikor mindenki megérkezett az állomás felé vettük az irányt. Mikor odaértünk, nem kellett sokat várnunk a vonatra, mindenki elfoglalta a helyét és elindultunk hazafelé. Igaz, hogy kicsit fáradtak voltunk, de élveztük az utat. Összeségében mindannyiunk gazdagodott egy érdekes és szórakoztató nappal.” ( Mészáros Tamara 9.b)
Közben természetesen megkezdődött a komoly tanulmányi munka is, elérkezett az első nagyobb feleletek és témazárók ideje is a diákok részére. A 12. osztályosok már az első héttől tudatosan készülnek az érettségi vizsgára tanáraikkal együtt, megtesznek mindent azért, hogy a tanév végén a lehető legjobb és a további céljaikat maximálisan kiszolgáló érettségi és évvégi bizonyítványokat kaphassanak.
11 főállású pedagógus és 9 óraadó tanár végzi a nevelő-oktató munkát a középiskolában, ők tartják meg a heti 284 tanórát a gimnazista és szakgimnazista diákoknak. A hitéleti nevelést Antal Imre plébános és Katona Attila hitoktató végzi.
A gimnáziumban folyó magas színvonalú munkát a sikeres érettségi és nyelvvizsgabizonyítványok számán kívül a Kompetenciamérések eredményei is mutatják. Az előző évi eredmények alapján az Oktatási Hivatal rendszeresen különböző listákat állít össze a jól teljesítő iskolákról. Ezeken a listákon a kisteleki Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium rendszeresen rajta van, különböző kompetenciaterületek és szempontok alapján. Két tanévben is szerepelt iskolánk a legjobban fejlesztő iskolák között matematika és szövegértés kompetencia területen is illetve szövegértésből (tavaly a 7. helyet szerezve meg ezen a listán). Az idei tanévben pedig a legjobbiskola.hu portál által elkészített iskolaválasztást segítő rangsorok közül a feltörekvő iskolák listáján a 29. helyre kerültünk, amely azt jelenti, hogy évről-évre egyre jobbak az eredmények a kompetenciamérésen a diákok várható eredményeihez és az országos átlaghoz képest is.